Olvasóink értékelése: / 6
ElégtelenKitűnő 

Nyárasd község egy gazdag történelmi és kulturális múlttal rendelkező település, amelyet 1113-ban a Zobori apátság alapítólevele Narias néven említ először.  Ma 2013-at írunk, amely azt mutatja, hogy eme gyönyörű települést írásban 900 éve említették először. Nyárasd Község Önkormányzata ennek emlékére a falu főterén egy emlékművet állítatott, melyet Ferdics Gábor művész alkotott meg. Ezúton is köszönjük neki eme szép alkotást!


2013. szeptember 19-e ma már jeles napnak számít a falu történelmében, mivel a község dicső múltjának tiszteletére rendezett ünnepségen a vendégek és a falu lakosai emlékművet avattak a 900 éves múlt jeléül.  A szlovák és magyar Himnusz eléneklése után Hakszer Mária, kultúrházvezető, és Menyhárt József, egyetemi tanár, ünnepi szavalása érezhetően nagy hatást gyakorolt minden jelenlévőre. Az Őszikék asszonykórus szívből, szívhez szólóan énekelt, majd ezt követően Presinszky Károly, kulturális, oktatásügyi és vallási bizottság elnöke, köszöntötte az ünnepség résztvevőit, és felkérte Nyárasd község polgármesterét, Bacsó Lászlót, hogy tartsa meg az ünnepi köszöntőjét. A polgármester úr szónoklatában üdvözölte Kövér László urat, a Magyar Országgyűlés elnökét és kíséretét; Balogh Csaba urat, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövetét; Tibor Mikuš urat, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat elnökét; Kvarda József urat, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat alelnökét; Szász Jenő urat, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetőjét; Berényi József urat, a Magyar Közösség Pártja országos elnökét; Bencze Attila urat, helyi plébánost; Nagy János esperes-plébános urat, a község díszpolgárát; a régióból és Magyarországról megjelent polgármestereket; a helyi önkormányzat képviselő-testület tagjait; Nyárasd intézményeinek, társadalmi és civil szervezeteinek helyi vezetőit; a falu polgárait és minden kedves vendéget. Majd folytatta, hogy „Eme emlékmű jelzi tiszteletünket elődeink élete és tettei iránt, akik az évszázadok során túléltek tatárjárást, törökhódítást, túléltek pusztító járványokat, a kuruc-labanc háborúskodást, a világháborúkat, impériumváltásokat, megélték a kitelepítések és a megszállások borzalmait, elviselték a különböző rezsimek támadásait és megaláztatásait. Ez az emlékmű jelzi köszönetünket az iránt, hogy a sok megpróbáltatás során nem feledték nyelvünket, kultúránkat, megóvták hagyományainkat, s szülőföldjükhöz mindvégig hűek maradtak. Ez az emlékmű egy üzenet: elég egy közös eszmény és egybefűzi azokat, akiknek egy a nyelvük, egy a hitük, egy a történelmük, egy a kultúrájuk.” A polgármester beszéde végén a következő gondolatok hangzottak el: „Én szívből remélem, hogy az ilyen és ehhez hasonló ünnepségek, emlékművek felhívják a mai kor politikai elitjeinek figyelmét arra, hogy a közép-európai népek nem egymás ellenfelei vagy akár ellenségei, hanem együttműködésre, kölcsönös partnerségre vannak ítélve. Rá kell ébredjenek arra, hogy a rossz gazdasági és szociális helyzet, a romló demográfiai mutatók, a társadalom morális hanyatlása, a súlyosbodó környezetvédelmi gondok, valamint a vészjósló klimatikus változások – amelyről sajnos mi nyárasdiak is már sokat tudunk – sokkal inkább aggodalomra adnak okot.”
Kövér László, házelnök úr, ünnepi beszéde hangzott el, melyben hangsúlyozta „a haza újjáépítése csak akkor lehet sikeres, ha szomszédainkkal nem követjük el újra a huszadik század hibáit“. Tibor Mikuš megye elnök úr kiemelte, hogy „ő tudja, melyik a legszebb nyelv – mégpedig az anyanyelv, amely tiszteletet érdemel.“

A beszédek elhangzása után az ünnepség az emlékmű leleplezésével folytatódott. Az emlékművet Bacsó László, Kövér László, Tibor Mikuš és Kvarda József leplezték le közösen. A megemlékezés koszorúinak illetve virágainak elhelyezését megelőzően Bencze Attila plébános megáldotta az emlékművet. Az ünnepség Presinszky Károly záró szavaival, valamint a Boldogasszony Anyánk című énekkel ért véget.

Szerző: Laky Erzsébet 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

< Előző		Következő >